Halkan válaszolgat a kérdéseimre, sokszor visszakérdezek, mert nem értem..
..Igen, néha nem látja jól a táblát..
..igen, gondolta, hogy kellene szemüveg..
..és nem, nem szólt róla senkinek..
Az egész testtartása, testbeszéde félénk, visszahúzódó személyiségéről beszél. Alig néz rám vagy a táblára, amit olvastatok vele..
Kikorrigálom egyenként mindkét szemét, leveszem a takarást és aztán ahogy lassan célba érünk, az egész kislány testtartása megváltozik! Megtörténik a csoda.
Kihúzza magát és egyre hangosabban olvassa a számokat, betűket, szinte a szemem előtt változik át pillangóvá!

Aztán a keretválasztásnál újra a nulláról indulunk.. Csak a nagy, fekete keretek tetszenek, ami mögé el lehet bújni.. A tükörre csak futó pillantást vet, nem érdekli, hogy csinos-e benne..
Sokat megmutatunk, mindegyikről mesélünk.. Lassan látni kezdi az apró különbségeket.. Lassan olyat is felpróbál, (csak a mi kedvünkért) ami a pulton nem tetszik neki..

Aztán egyszer csak megvan!! A bájos, nőcis kis fekete, és Ő újra pillangóvá válik. Már LÁTJA magát a tükörben.
Ma viszi el.
Alig várom..